Üzletvezetőként a leggyakoribb panasz a kényelmetlen vagy „nem úgy áll, mint gondoltam” érzés, ami jellemzően a kapkodó méretválasztásból ered. Megoldásként egységes, lépésről lépésre követhető próbamenetet vezettünk be, amely minden vásárlónak kapaszkodót ad. A cél nem a gyors döntés, hanem a visszahozások csökkentése és a valóban hordható darab megtalálása.
Első lépésként minden próbát a ruhadarab típusához illő alapruházattal érdemes kezdeni, mert ez befolyásolja az esést és a kényelmet. A kabátot vastag pulóverrel, az elegáns nadrágot pedig azzal a cipővel érdemes felpróbálni, amellyel a legtöbbször viselnék. Így a tükörben azonnal kiderül, hogy a hossz, a derék és a mozgástér megfelelő-e.
A következő gyakorlati pont a mérés és a márkák közti eltérések kezelése. A méretcímke helyett a vállszélességre, mellbőségre, derékrészre, csípőre és a belső szárhosszra kérünk fókuszt, mert ezek adják a valós illeszkedést. Az üzletben tartott mérettáblát és anyag-összetétel jelöléseket ehhez kapcsoljuk, hogy a vásárló gyorsan értelmezze az adatokat.
Próbánál három ellenőrző mozdulatot javaslunk: kar emelése, leülés, és pár lépés természetes tempóban. Ha húzódik a váll, feszül a comb, vagy felcsúszik a derék, akkor fazon- vagy méretváltás szükséges, nem kompromisszum. A megoldás sokszor nem a nagyobb méret, hanem egy másik szabásvonal ugyanazon méreten belül.
Az anyagok viselkedése külön figyelmet kap, mert a rugalmasság és a vastagság erősen befolyásolja az érzetet. A rugalmas denim vagy kötött anyag engedhet viselés közben, míg a merevebb vászon kevésbé alkalmazkodik. Ezért a próbafülkében nemcsak az aznapi komfortot, hanem a várható „beállást” is átbeszéljük a vásárlóval.
A színek és minták párosításánál a cél, hogy az illeszkedést optikailag is támogassuk. Egyszínű alapdarabokkal könnyebb felépíteni egy arányos sziluettet, míg a nagy minták a figyelmet bizonyos területekre terelik. Vezetői szempontból bevált módszerünk, hogy a próbához mindig adunk egy semleges felsőt vagy nadrágot, így tisztábban látszik a fazon.
A kiegészítők összehangolása nem díszítésként, hanem illeszkedési tesztként is működik. Egy öv megmutatja, hol ül valójában a derékvonal, egy táskapánt pedig jelzi, hogy gyűrődik-e a felsőrész. Cipővel együtt nézve derül ki a szoknya vagy nadrág ideális hossza, ezért a cipők és ruhák kombinálását a próbafolyamat részévé tesszük.
Gyerekruháknál a megoldás a mozgástér és a rétegezhetőség előtérbe helyezése, nem a „ma pont jó” állapot. Olyan fazont javaslunk, ahol a váll és a derék stabil, de a hossz és a bőség ad némi tartalékot. A címkék szúrós részeit és az állítható gumis megoldásokat külön is megmutatjuk, mert ezek a mindennapi komfortot döntik el.
Férfi hétköznapi viseletnél gyakran a váll- és nyakkör mérete a kritikus, mert ettől függ a teljes felső aránya. A megoldás az, hogy az ingeknél a gallér záródását és az ujjhosszot, pólóknál pedig a vállvarrás helyét ellenőrizzük először. Női divat alapdaraboknál a megfelelő fehér ing, farmer és blézer kiválasztását úgy támogatjuk, hogy ugyanazt a darabot több stylinggal is felpróbáltatjuk, így a kihasználhatóság valós képet ad.